Szigethalom nagyközség területe egykor Tököl községhez tartozott.
Szigethalom Tököl és Szigetszentmiklós között helyezkedik el. Észak felől a Csepel Autógyár kerítése, ezen túl a taksonyi vasútvonal határolja. Dél-Kelet felől a Duna, Dél-Nyugat felől a tököli határút, Észak-Nyugat felől tököli reptér.
Az 1800-as években a település helyén akác és nyírfaerdők álltak.
A múlt század végén e legelőterületet felmérték és parcellázták az egyes gazdák nevére, telekkönyvezték. Nem sokkal a birtokba vétel után megkezdődött a parcellák eladása.
Az első házak az Aradi utcában és a Duna parton épültek. 1890-től főleg Szilágyi Lajos főbíró földterületén indult meg nagyobb arányban a háztelkek parcellázása, ezért kapta először a Szilágyi telep nevet.
Jelentős fejlődést hozott az 1891-es esztendő, amikor megépítették Budapest-Ráckeve között közlekedő helyi érdekű vasutat, majd valamivel később a megállót is. Ezek után meg növekedett az építkezések száma. Az épületek között találhatók szép házak, de kunyhók, buckába vájt lakások is.
1908-ban 10 család élt a telepen. A csőszházban (ma a József Attila utcában található Szent István Általános Iskola) megkezdődött az oktatás 16 tanulóval. 1910-ben állami népiskola létesült egy tanteremmel és tanítói lakással. Ebben az időben jelölték ki a temető helyét is.
Nagyobb építkezés 1927-28-as években indult meg, addigra már postai kirendeltség is létesült. A lakosság száma elérte a 900-at. 1931-ben reformátusok, 33-ban a katolikusak építettek templomot. Elkészült a bekötő műút.
1938-39-ben ismét erősebben fellendült az építkezés. 1940-ig viselte ideiglenesen a Szilágyi telep elnevezést, majd ekkor a Hortyliget elnevezést kapta. Ebben a évben jött létre a Dunai Repülőgépgyár, a repülőtér, gyári állomás és a Csepel-Hortyliget közötti műút.
1944-ben a területet megszállta a német katonaság. Szinte mindenki elmenekült. A háború utolsó éveiben a gyár környékét és a települést hadiközponttá alakították a németek.
1945 után a település neve bizonytalan. Nevezik Szilágyi telepnek, Csepel ligetnek, Dózsa ligetnek.
Az iskola újjáépítése 1948-ra, a községé 1950-re fejeződött be. 1947-48. között elkészült az 52-es számú műút, amely a településen vezetett keresztül, így fontos szerepe van a helyi és a távolsági közlekedésben.
1948-tól 52-ig épül fel a lebombázott Dunai Repülőgépgyár helyén a Csepel Autógyár, amely annak idején a lakosság megélhetését biztosította.
Az önálló Szigethalom
1949 fordulópontot jelentett a település életében. A 233/1949 szám alatti iratban ez áll "Szilágyi telepet a Belügyminiszter úr 1949. május 1-től önálló községnek nyilvánította."
A 701/1950 számú irat tanúsága szerint "Szilágyi telep község ideiglenes nevét Szigethalom végleges névben állapította meg."
A tanács megalakulása után kezdődött meg a község önálló fejlődése, s az igen kevés anyagiak mellett először lassú, majd gyors növekedése. A békés építőmunka lehetősége, a jó és gyors közlekedés, a környéki üzemek, gyárak munkalehetőségei, a szép Dunapart, az erdő vonzotta ide az embereket.
Az önállósodás évében a község külön orvost kapott, (előtte a tököli orvos látta el a betegeket.) Megnyílt a gyógyszertár a Csepel Autógyár közelében, s megszervezték a mentőállomást, ugyanekkor épült fel 3 MFt-os beruházással a Népbolt, amit azóta többször korszerűsítettek.
Az iskola 600 egységből álló könyvtárat kapott.
Gazdasága fejlődött, 1951-ben létesítettek tüzép telepet.
1952-ben a település villamosítása kezdetén az iskolában kigyulladt a villany. Ezután a lakásokban is megkezdték a bevezetését.
A meglévő 3 tantermes iskola szűknek bizonyult, ezért 1955-ben felépült a teljesen átalakított 6 tantermes iskola.
1953-tól filmszínház fogadta a fiatalokat, akik addig Dunaharasztira jártak át, vagy a kocsmában szórakoztak.
Elindult a fővárosi buszjárat (1960.) Az eddig is folyamatosan növekedő népességű faluba egyre többen telepedtek le.
1962-ben az óvodát korszerűsítették, bővítették, a 34 férőhelyes épületbe már 80 kisgyerek elhelyezését, nevelését, gondozását tudták biztosítani.
1963-ban bevezették a 3 műszakos tanítást a magas gyerekszám miatt.
1971-ben felépült az ABC áruház, 74-ben beburkolták a Szabadkai utat. A következő időszakban kiteljesedett az egészségügyi ellátás (körzetek számának növekedése, gyermekorvos).
A közlekedés fejlődése is megindult. Rövid időn belül két buszjárat is megindult a községben (1979., 1982).
Új szolgálati lakások épültek, új egészségház létesült, új patika nyílt. A fejlődés töretlen, nagyobb lendületet 1994-ben az új vezetés megválasztásával kapott.